Midnight club

2011-et írunk, Counterbrickben (Kanada) minden zajos, veszélyes, mint mindig. Az emberek estéiket szórakozóhelyeken, bulikban töltik, napközben pedig serényen dolgoznak, hogy el tudják tartani családjukat, esetleg csak magukat. De mit sem sejtenek arról, hogy körülöttük vámpírok élnek. Az éjszaka lényei köztük mászkálnak, többségük hidegvérű gyilkos, akik könnyű …

Tárgy: Midnight club Vas. Május 29, 2011 7:02 am

Tárgy: Re: Midnight club Hétf. Jún. 06, 2011 2:32 am

Beth Blackrose

/Mindig is úgy gondoltam, hogy ez a város túl kicsi ahhoz, hogy szórakozóhelyek épüljenek. Egy majd' ezer fős lakosság számára felesleges ilyen helyet üzemeltetni. Na jó, talán több, mint ezer fő. Körülbelül három-négyezren élnek Counterbrickben és még sosem hallottam róla, hogy éjszakai bárok épültek vagy nyitottak volna meg. A minap viszont valami férfi állt a járdán és papírokat osztogatott egy klubról. Vette, belőle, mert bár nem vagyok egy nagy partyarc, de szeretek néha kikapcsolódni, főleg, mert napközben úgy is otthon ülök csak. Semmit sem csinálok, csak egész álló nap vagy fekszem, vagy tv-zek...vagy olvasok. Nem nagy a választék. Ma viszont elhatároztam, hogyha szakadó esőben is, de kimegyek. Na nem mintha bármikor is utamba állhatott volna egy kis zivatar, de szerintem senki sem megy szívesen esőben bárhova. Nem sokat álltam a tükör előtt. Felvettem egy farmert, egy fekete pólót, aztán indultam is. Este tíz volt, úgy gondoltam már biztos sokan vannak. Szeretem a nagy tömeget. A nagy tömegben sok lány van, akikkel természetes tudok beszélgetni. Aztán jön az izomagyú pasijuk, akikkel rendszerint jól elszórakozok. Tehát egész jók az estéim, mert rengeteg ember fel tudok idegesíteni. Mostanra már a hobbimmá vált. Ritka az az eset, mikor rosszul jövök ki belőle.
Mikor odaértem az a látvány fogadott, amire számítottam. Több száz fiatal táncolhatott a parketten, én pedig közéjük vetettem magam és próbáltam eljutni a pultig. Érdekes, valahogy mindenkinek oda vezet az első útja, de hát jobb, ha egy kicsit iszunk mielőtt úgy igazán belelendülnénk a buliba. Kértem egy pohár whiskey-t, bár félő volt, hogy nem hat elég jól és gyorsan. Nekünk vámpíroknak, sokkal több alkohol kell, hogy megártson vagy érezzük egyáltalán a hatását. Ezért gyorsan rendeltem az egyedül árválkodó pohár mellé még kettőt. Lassan belekortyoltam az egyikbe. Nézelődni kezdtem, de még egy olyan lány sem keltette fel a figyelmemet, akire érdemes lett volna időt pazarolni./

Tárgy: Re: Midnight club Hétf. Jún. 06, 2011 2:57 am

Roycimnak Razz

/Ma szórakozni vágytam, úgy döntöttem kicsit még kiélem a fiatalkorom maradékát. Így otthon szépen elkészültem. Imádtam magamra felhívni a figyelmet. Így választottam a ma esti ruhácskámat is, hátha akad majd olyan féleszű ember, aki bele esik a hálómba, legalább ehetek egy jót majd. Nem igazán tudtam merre is induljak, de ahogy kiléptem a házból már láttam is a plakátokat, új hely nyílt... Azta./
-Hát ezt nekem meg kell néznem.-/mondtam ki hangosan, majd lassan a belváros felé vettem az irányt. Végül megtaláltam a club-ot, így kecses léptekkel be is masíroztam. Naná, egyből minden pasi felfigyelt rám, na így kell ezt, nem úgy, mint a sok irigy csaj, aki szintén engem nézett meg. Lassan elsétáltam a pulthoz, majd kértem magamnak egy gyömbérmetaxát, ettől mindig jobb kedvem lesz. Persze már volt is jelentkező, hogy ők majd felkérnek táncolni, hogy is ne. Egy egyszerű fejrázással elintéztem a gyereket, majd a pulthoz visszafordulva el is kezdem iszogatni az italomat. Persze felfedeztem nem is olyan távol egy férfit, nem állt szándékomban túl feltűnően megnézni, így a pohár pereme fölött pislogtam rá, ám valahogy megéreztem a belőle áradó vérszomjat. Egy vámpír volt. Gonosz mosoly terült szét ajkaimon, majd lassan odasétáltam hozzá./
-Heló. Beth vagyok.-/villantottam rá egy ragyogó mosolyt, majd leültem mellé./
-Csak nem szórakozunk?-/kérdeztem csilingelő hangon, és bár tudom, hogy veszélyes játékot űzök, hiszen biztosra veszem, hogy perceken belül rájön, hogy mi is vagyok. De hát na és? Élni tudni kell./

Tárgy: Re: Midnight club Csüt. Jún. 09, 2011 1:09 am

/Elég furcsának találtam, hogy mostanában még csak keresgélnem, hajtanom sem kell a nőkért, ugyanis önként vetik magukat karjaimba, ha fogalmazhatok így. Bájolognak, tetszelegnek, aztán arra várnak, hogy én tegyem meg a következő, a nagyobb lépést. Erről persze csak álmodoznak. Ha már idejönnek és vígan kacarászva próbálják felhívni figyelmemet magukra, akkor továbbra is hajrá. Csak akkor vagyok hajlandó tenni egy nőért, ha én megyek hozzá. De ez még változhat. Elég változatos a hangulatom mostanában, talán ha olyan kedvem lesz, még annak ellenére, hogy ő rohamozott meg, felszedem. Egy barna szépség foglalt mellettem helyet, aki felé rögtön oda is fordultam, de orromat különös szag kezdte facsarni. Elhúztam számat, de próbáltam nem mutatni, hogy rájöttem, vérfarkas. Csakis azoknak van ilyen fenyőtől átitatott, kissé irritáló szaguk. Hangja dallamosan csengett, mintha nem is egy hatalmas, bundás lénnyel lenne az embernek (jelen esetben vámpírnak) dolga. Ebben az alakjukban még egész elviselhetőek. De aztán csak finoman kell vele bánni, még a végén felbőszítem és annak nem lesz jó vége. Jó kis helynek ígérkezett, ahol voltam és nem akartam idő előtt kitiltatni magam onnan./
-A legszebb estét Beth. Roy vagyok. Nagyon örülök.
/Elmosolyodtam, majd kértem két pohár brandy-t. A pultos percek alatt lökte elénk a poharat, mire cska biccentettem amolyan "köszönöm" képpen és már kortyoltam is belőle. A másik poharat óvatosan Beth elé toltam. Talán nem merte el venni vagy ilyesmi. Fajtájából sokan tartanak a vámpíroktól. De nem értettem, hogy igazából miért. Az egy dolog, hogy piszok erősek vagyunk, de nem ölünk ok nélkül. Én legalábbis ritkán. A Kamarilla tagok, mint tudjuk, soha. A Sabbat pedig...nos velük vigyázni kell. Köztük sok nagyon forró fejű és könyörtelen gyilkos. Nem kérdezik meg a vacsit, hogy "Hé, egy kortyot megengedsz?". Nem...csak ugranak, harapnak, kínoznak, majd megölnek. Csakis ez a barbár életmód tartott vissza attól, hogy beálljak közéjük./
-Hát csak nem. Próbálkozok, de mint látod egy normális partnert sem találtam...eddig.
/Az utolsó szónál rákacsintottam, végül újabb kortyot tüntettem el poharamból./
-Mi járatban erre, Beth? Talán pasizni jöttél? Csalódást kell okoznom, mivel én vagyok az egyetlen, valamire való hím nemű lény itt. Viszont én szíves örömest társalgok veled. Na meg egyéb dolgokra is kapható vagyok.
/Csibészes vigyor villant át arcomon./
-Na de enyhén komolyra fordítva a szót...Mi járatban itt? A legtöbben a táncparketten vonaglanak, mint akinek elmentek otthonról, de...mivel tudjuk, hogy ide ezért jönnek az emberek, kicsit furcsának találom, hogy te mégis itt ülsz. Jó, tudom, hogy az aurám elég csábító lehet, de...azért mégis kíváncsi lennék.
/Öntelt vigyor ragyogott arcomon, a poharamat pedig jól meghúztam és már kértem is a következőt./

Tárgy: Re: Midnight club Csüt. Jún. 09, 2011 4:41 am

/Szinte azonnal látszódott, ahogy megszólítottam a férfit, hogy felfogta, mi vagyok. Ezen magamban mulattam egy jót, majd Roy kért két brandy-t, az egyiket felém tolta, amit nem akarództam elvenni, hiszen még ott volt a gyömbérmetaxa-m is. Így a brandy-t visszatoltam Roy elé, és egy "bocsánatot" kinyögve megemeltem a saját poharam, hogy italom még köszönöm van. Egy rakoncátlan tincset a fülem mögé rejtettem, majd aprót kortyoltam az italomból. Eközben hallgattam a férfit, figyeltem a gesztusait, de mint "öreglánynak" számító jómagam azért már tudom mi az illem, attól, hogy ma este ennyire kipakoltam magam. A kacsintásra halovány mosoly futott át az ajkaimon, majd bal szemöldököm megemeltem, és így néztem Royra./
-Ó szóval eddig semmi pipi nem volt a láthatáron?-/kérdeztem cukkolva, majd újabb kortyot ittam, miközben Roy tovább beszélt.Igazából egy kérdést is intézett felém, ám nem igazán tetszett az utána fűzött mondata. A csibészes vigyort olyan szívesen letöröltem volna a képéről, de inkább taktikát váltottam./
-Gondolom nincs megtiltva, hogy egy húsz éves leányzó bulizni járjon. És ne izgulj, egyetlen hím neműre sem vágyom ma éjjel.-/vigyorogtam rá komiszul, majd az italom maradékát is eltüntetettem. Az enyhén komolyra fordítva a beszélgetést, hát mit ne mondjak... Szóval kicsit se egoista a fazon. Dante édes bátyám... minek kell nekem ilyenekkel összefutni?/
-Kicsit, mintha egoista lennél öregem. Mint észre vehetted volna, először is italért jöttem, majd elkezdtem veled trécselni. Ne haragudj, hogy bele kezdtem, és ezzel felbátorítottalak, hogy netán tán esélyt láttál ebben a csevejben.-/egy gonosz mégis nyugodt mosolyt engedtem meg magamnak, majd óvatosan végig simítottam Roy arcán, majd belevetettem magam a táncolók közé, bízva abban, hogy a férfi is jön majd utánam. Így arcomon békés lágy mosoly tündökölt./